Ez a nap is eljött végre vége a vizsgaidőszaknak. Sajnos a következő hét elején már kezdődik is újra a hajtás. De addig még a vizsgaidőszakot le kell zárni egy megfelelő méretű bulival. Szóval, ha mostanság nem hallotok felőlem, akkor az azt jelenti hogy a mai buli jól sikerült.
Node összegezzük is a félévet:
| Tárgy neve | Kreditérték | Érdemjegy |
| Diszkrét Matematika I. | 6 | 5 |
| Kalkulus I. | 4 | 2 |
| Programozás Alapjai | 10 | 5 |
| Számítógép Architektúrák | 3 | 1 |
| Szervezeti viselkedések | 2 | 5 |
| Környezetvédelem és minőségügyi… | 2 | 5 |
Az Architektúra bukást leszámítva egész jó kis félévet zártam. Nézzük meg nagy vonalakban mik is az elvárások (hátha valaki talál benne hasznos infót):
Diszkrét matematika I.:
Az órarendben egy heti egyszeri, viszont annál hosszabb előadásként és egy 45 perces gyakorlatként jelenik meg. Az előadás minőségéről nem nyilatkoznék. Személyesen nem voltam előadáson, de tekintve, hogy ebből a tárgyból sem félév közben, sem félév végén nem kérnek elméletet, így nem sok értelmét látom az előadás látogatásának. A gyakorlatok viszont nagyon pörgősek és bármily furcsa egy 45 perces óra hetente nem sok mindenre elég.
Szóval aki ezzel a tárggyal próbálkozik, az minden gyakorlaton jelenjen meg (egyébként is kötelező), valamint ha nem akar ne menjen előadásra, helyette inkább heti 1-2 órát foglalkozzon a tananyaggal és akkor biztos a siker.
Félév közben a gyakorlaton ZH írással gyűjthetőek érékes pontok. Gyakorlatvezetőtől függ, hogy a gyakorlaton megszerezhető 50 pontot miképpen osztja el.
Kétféle felosztással találkoztam:
1.) 2 db 25 pontos ZH. Így jön össze az 2*25 = 50 pont.
2.) 5 miniZH, illetve 2 db nagyZH. A miniZH-k egyenként 5 pontosak és a 4 legjobb eredmény számít (tehát max. 20 pont szerezhető), a nagyZH-k pedig egyenként 15 pontosak (tehát maximum 30 pont elérhető). Így jön össze a 20+30=50 pont.
Mindenki ítélje meg saját maga, hogy melyik a szimpatikusabb neki. Én egy 2-es típusú gyakvezért kaptam, Hartmann Miklós személyében, mindenkinek ajánlom, jól és érthetően tanít és nem irreálisak az elvárásai a dolgozatokban. Folyamatos készüléssel (heti 1-2 óra) majdnem maximumom teljesítettem.
További hasznos információ: A gyakorlat rövidke idejét tekintve, nincs idő minden anyag, típusfeladat leadására, így elég sok minden kimarad. A félév végi vizsgára a legegyszerűbben úgy lehet felkészülni, hogy az előadó honlapjáról (http://www.math.u-szeged.hu/~czedli/dimatsite/) le kell tölteni a korábbi évek feladatlapjait és megoldani az egyes típusfeladatokat. A vizsgán 10 feladat van, melyek egyenként 6 pontot érnek, részpont nincs. Nincs minimum pont, és mivel 50 ponttól 2es a tárgy, így ha gyakorlatról 100%-ot hozol, akkor már megvan a 2esed.
Jómagam megoldottam az összes korábbi vizsgasort, így a vizsgán 10ből 9 feladatot sikerül is megoldanom. Szóval nem kell megijedni, 6 kredites tárgy, de az 5öst sem lehetetlen megszerezni belőle, ami elég jó hatással van a kreditindexre, gyökös átlagra, ezzel együtt az ösztöndíjra is.
Kalkulus I.:
Az órarendben, a dimattal ellentétben heti 2 előadással rendelkezik, viszont a gyakorlat itt is egy szerény 45 perces óra. Az előadással kapcsolatban itt sem tudok nyilatkozni, mivel csak az első előadás felén voltam bent. De hallomásból azt mondhatom, hogy hasznos tud lenni, hiszen az előadások végén (főleg a félév vége felé) a kisebb létszámból adódóan feladatmegoldások is vannak, ami nem rossz dolog. A gyakorlattal vigyázni kell, elhiteti hogy egész jól megy a tárgy, de persze ez nem így van.
Lénye, hogy a félév során 7+2 röpdolgozat ( ha úgy tetszik miniZH) van. Egyenként 3 pontot érnek, így 7*3=21 pont elérhető, de maximum 20 pont vihető a vizsgára. A bónusz +2 dolgozat ara van, hogy ha a 7 dogából még nem érted el a 20 pontot (vagy esetleg még a minimális 10et sem), akkor ez a 2 doga a te mentőöved. Tehát összesen 9*3=27 pontból kell minimum 10et összeszedni, maximum pedig 20-at lehet vinni a vizsgára. Könnyűnek tűnik, de sokan elvéreznek, mert nem tudnak kiszenvedni 10 pontot.
Persze ez a tárgy is tartogat meglepetéseket. A gyakorlat utolsó óráira (vagy pont a legutolsóra) van hagyva az integrálás. A félév végi vizsga pedig 65+25=90 pontos. Ebből máris látszik, hogy sokkal durvább mint a dimat, hiszen csupán 20 pontot hozhatsz magaddal maximum és a többit itt kell teljesítened. Továbbá a vizsga 25 pontos elméleti részéből 10 pont, míg a 65 pontos gyakorlati részéből 30pont a minimum elérendő pontszám.
Igen, igen. Elmélet is van. A definíciókat ajánlom időben megtanulni, valamint a már említett integrálást célszerű fokhagyma-szagúra gyakorolni, hiszen a 65 pontból 25 pontot a két integrálás feladat adja!
Nem egyszerű, 4 kredites tárgy, nem szabad semmibe venni. Természetesen az előző dolgozatok ennél a tárgynál is fellelhetőek az előadó honlapján: http://www.math.u-szeged.hu/~szbtmsz/
Programozás Alapjai:
Erről a tárgyról nagyon nehéz okosat mondani, mert nagyon megoszlanak a vélemények. Heti 2 jó hosszú előadás és 1 szintén elég terjedelmes gyakorlat alkotja a tárgyért járó 10 kreditet. Mint azt bizonyára mindenki tudja 1 kredit = 30 hallgatói munkaórával. Eszerint erre a 10 kredites tárgyra 300 órát kéne fordítani. Még ha be is jársz minden előadásra, gyakorlatra, akkor is elég sok óra marad, amit önálló tanulással kell tölteni. Az előadásról megint nem tudok nyilatkozni, hiszen ebből is csak az első előadáson jelentem meg, mert azt hittem, hogy felesleges. Mint utóbb kiderült sokkal könnyebb helyzetben lettem volna félév végén, ha bejárok. Mert bár igaz, hogy félév közben főként gyakorlati munka folyik, de a félév végén keményen számon kérik az elméletet is.
A gyakorlat kapcsán a véleményem az, hogy rendesen kell koncentrálni óra alatt, meg kell csinálni minél több gyakorló feladatot, ha valamelyik csoport hamarabb vizsgázik, akkor az ő feladataikat is célszerű megoldani, valamin nem kell félni segítséget kérni. Van akinek könnyebben megy, mert például korábban programozott már, van akinek nehezebben. Persze ha valaki programozott már, nem jelenti hogy nem bukik meg, és ha valaki nem programozott még, annak sem kell megijednie, kellő energia-befektetéssel minden elérhető. Tapasztalataim alapján azt vettem észre, hogy aki nulláról indult, az jobban járt, mert nem bízta el magát és folyamatosan készül. Míg aki azt hitte, hogy neki nem kell gyakorolni, az sokszor ráfaragott.
Összesen 80 pont szerezhető a gyakorlaton, valamint ha a dolgozatokon néhány pont elúszik, akkor sincs semmi veszve, mivel a gyakorlatvezetők adhatnak extra pontokat, külön feladatokért, órai aktivitásért. Én is kaptam 6 pontot, így lett meg a maximum 80 pontom.
A félév végi vizsga már húzósabb. Legfőképpen azért mert csupán 40 pontos és minimum 20 pontot el kell érni. Idén is volt aki a maximum 80 pontot vitte a vizsgára és mégis megbukott. De persze olyan is volt aki a minimum pontot hozta magával és mégis maximum pontos vizsgát írt. Egy biztos: Nem szabad félvállról venni a dolgokat. Terjednek a neten egész jó “tétel kidolgozások”, a Tanár úr diasora is közkézen forog, könyvek is kaphatóak a témában, valamint a Tanár úr maga is elég segítőkész (kérdésekkel nyugodtan lehet hozzá fordulni, szívesen segít). Szóval minden rendelkezésre áll a tanuláshoz.
Számítógép Architektúrák:
Ez a tárgy az, ami a maga 3 kreditjével nem tűnik félelmetesnek, ugyanakkor mégis rettegett tárgy. Hogy miért? Egész egyszerűen azért, mert elsősként nem feltétlenül van túlzottan nagy műszaki előképzettsége az ember fiának. xD Továbbá a megtanulandó anyag mennyisége és bonyolultsága egyaránt figyelemre méltó. Ahhoz tudnám hasonlítani, mintha egy telefonkönyvet kéne beseggelni. xD
Komolyra fordítva a szót, ebből a tárgyból az előadásra célszerű bejárni. Én nem tettem, meg is buktam. Bár nem ez a fő oka. Erre a tárgyra jóformán lehetetlen kampány-szerű tanulással felkészülni. A tananyag mennyisége miatt a félév során folyamatosan kell készülni, használva a tankönyvet és a diasort. Sajnos én későn jöttem rá erre.
A félév során 2db teszt van, amik egyenként 10 pontosak és számítógépen kell kitölteni. Rettentő sok kérdésből sorsol a gép. Az összesen 20 pontból minimálisan 7 pontot kell gyűjteni (legalábbis idén ennyi volt, ez szokott változni). Ezt van aki tudással, van aki jószerencse segítségével hozza össze. Ha ez megvan lehet menni vizsgázni. A vizsgán 3 kérdés van. Az első 2 a diasorok végén található “fontosabb tételek”-ből kerül ki, míg a 3. feladat teljesen véletlenszerűen az egész anyagból.
A feladatok 14,14,12 pontot érnek. Ebből egyből látszik is, hogy ha csak a minimum pontot viszed magaddal a vizsgára akkor az első két feladatot majdnem fullosan le kell tudnod írni. Gyakran kérdezik, hogy mennyit kell írni a vizsgán. Egy A4-es lap két oldala áll rendelkezésre, a lényeget kell leírni, a Tanár úr nem szereti a rizsát. A tételeket nem egy-az-egyben kéri vissza, hanem a egy-egy tételnek mindig csak egy részét (amilyen hosszúak a tételek, könnyen lehet csak egy részére rákérdezni). Ilyenkor nem kell Ádámtól-Évától elindulni, hanem a lényeget kell leírni, ha kell rajzolni és kész. Nem is papolok többet, hiszen én is megbuktam. Ezúton is garat azoknak, akik sikerrel vették ezt az akadályt! A többieknek meg sok sikert jövőre!
Szervezeti viselkedések:
Évközben csak előadás van, erről megint nem tudok nyilatkozni, mivel meg sem találtam, hogy hol lett volna az előadás. A félév végi vizsga teljesítéséhez Málovics Éva két könyvét (Szervezeti viselkedések I.-II.) érdemes elolvasni. Én megtettem, igen érdekesek.
Aztán érdemes megtanulni azokra a kérdésekre a választ, amiket leggyakrabban kérdez, kb ennyi:
Szervezeti viselkedés fogalma
Szervezeti kúltúra fogalma (Schein-féle)
Személyiség fogalma
Személyes vezetés (leadership) fogalma
Konfliktus fogalma
Szociális tanulás elmélet
Pszichoanalízis főbb jellemzői, Freud személyiségmodellje
JUNG személyiségtípusai
Herzberg motivációs modellje
Kommunikáció modellje (A kommunikáció fogalma + Rajz)
Mouton-Blake rácsmodellje
Handy kultúramodellje
Hofstede modellje
Quinn modellje
Maslow-féle szükséglet-hierarchia piramis
Konfliktus kialakulásának lépései
A csoporthoz tartozás előnyei/hátrányai
Konfliktus-megoldás stílusai
Nonverbális kommunikáció funkciói
Ha ezeket sikeresen elsajátítottuk már fél lábbal a paradicsomban érezhetjük magunkat. A vizsga helyszínét nagyon nehéz megtalálni, talán ez a legnehezebb az egész vizsgában. 2 kredites tárgyhoz méltóan, nem kér túl sokat, de azt tudni kell.
Ha valaki rászánja azt a 4-5 óra felkészülést a vizsgára, akkor tuti átmegy és nemcsak egy kettessel.
Környezetvédelem és minőségügyi alapismeretek:
Ez a tárgy a szervezeti viselkedésekhez hasonlóan egy 2 kredites töltelék tárgy, ami szintén egy 4-5 óra idő-ráfordítással teljesíthető. Kb. egy olyan 60-70 kérdésre kell megtanulni a választ, melyből 10et kérdeznek a vizsgán. Minden kérdésre 2-3 sor vagy egy 3-4 pontból álló felsorolás a válasz, szóval nem egy túlzottan leterhelő dolog megtanulni. Évközben ebből is csak előadás van, állítólag egész jók is, de mivel nem nagyon érdekelt a téma így nem voltam ezen sem. Ezért aztán nem tudok róla nyilatkozni. Akinek kell a kérdéssor itt megtalálja még egy darabig: http://devoidmind.com/korny_vedelem/
Ha megszűnik a link és mégis kellenének valakinek a kérdések, akkor szóljon, mert lementettem és szívesen elküldöm.
VÉGE!
Ennyi volt az első félév, ajánlás alapján még az EU alapismeretek tárgyat kellett volna felvennem, de sajnos már betelt mire próbálkoztam felvenni. Így csak ez a 27 kreditnyi tárgyam volt eddig. Ebből 24 kreditet teljesítettem is, nem is rossz jegyekkel, szóval úgy érzem mehetek és ünnepelhetek.
Bocsánat a hosszú bejegyzésért, de úgy voltam vele, hogy leírom a tapasztalataimat, mert hát ki tudja, még az is lehet, hogy valaki még tanul is belőle.
1 kredit ≡ 30 hallgatói munkaóra (1 órát 45 percesnek véve), beleértve a tanórákon eltöltött időt, valamint a felkészülésre, házi feladatokra stb. fordított egyéni hallgatói munkaórákat.



